|
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
[78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|
Aiji POV.
- Aiji… Maya elviszi a bnőjét Londonba igaz?
- Igen. – válaszolom
- Ha ő viheti a párját te miért nem viszed? –szóval ide akart kilyukadni
- Hát….ha nagyon akarod elvihetlek….de elég nehéz lesz megoldani…. – közelebb húzott és megcsókolt .- Hát….én szeretném ha jönnél. –vigyorogtam. Hátra döntöttem az ágyon és megcsókoltam. Elkezdem felfele húzni a pólóját amiben még ő is segédkezett egy apró kuncogást elengedve. Ahogy megszabadul a pólójától nekiálltam a mellkasát símogatni és csókolgatni amit ő sóhajokkal nyugtázott. Levettem a saját pólómat is,és láttam hogy a tekintete megpihen rajtam. Kajánul elvigyorodtam majd újra megcsókoltam. Ő átkarolta a nyakamat és a hátamat simogatta. Egy ideig még eljátszottunk így egymással majd az övéhez nyúltam ,hogy kicsatoljam. Megfogta a kezemet. Olyan arcot vágott mint akit épp most akarnak megerőszakolni.
- Hé ne vágj ilyen arcot ha nem akarod akkor nem. – nevettem és újra megcsókoltam – Nekem nem baj. –mondtam kihúztam alólunk a takarót és betakartam magunkat. Hozzám bújt és átkarolta az egyik kezével a derekamat. Én a karját simogattam. Sóhajtott egyet majd pár perc múlva azt vettem észre ,hogy egyenletesen szuszog…..elaludt. Nekem sem telt túl sok időbe és leragadt a szemem…….. |
RYO POV.
Egy éjjel nappalit elhaladva megfordult a fejemben, nem kéne üres kézzel átmenni hozzá
- Nem megyünk be? – Ő éhes volt, de én az alkoholok előtt ácsorogtam s a pénzt számolgattam. Csóró művész létemre megállapodtam egy sörnél. A pultnál kértem még egy doboz cigit. A részemet én fizettem. Ő valami kenyeret meg ételeket vásárolt.
Természetesen én is vittem szatyrot. Nehogy ő vigyen mindent =)
Kiraktam az ételeket a pultra, a sört a hűtőbe, a kenyeret a helyére. Én a tányért ő a mai vacsoránkat készítette elő. Csend. Kényelmes csend. Nem tudom mi ez, de ehető. Viszont biztos nem szándékozom elkérni a receptet.
- Köszönöm szépen. Jól laktam – mint minden jó gyerek, vacsora után go fogmosás. A fürdőben jöttem rá, hogy nem otthon vagyok. Itt nincs fogkefe. Már mint ami az enyém. Vettem a bátorságot – a pofátlanságot – hogy megengedjem magamnak a vizet. Törülközőt találtam, bár habfürdőt nehezen. Egy hatalmas nagy kupacban levágom a ruháimat a földre. Kissé vizes lesz de csak megszárad reggelig.
- Nhhhhhhhhhhh…. – Nyögök halkan kéjesen – isteni….
Néha úgy érzem h a meleg víz jobb mint egy orgazmus. Bár most h így belegondolok. Mégsem :D
A habokat össze visszaterelem őket a vízben. Sok kicsi bárány.
- Már csak egy jóóó wörös bor hiányzik – susogom halkan. Nem tudom mennyi ideje vagyok bent, de illene lassan kimennem. Csak nem látom a---- o.o”
- Khmm… - nincs ruhám. Ezt elfelejtettem. Lassan 3 napja ebben vagyok nem aludhatok ebben. Elválok búslakodva a jó meleg kádtól s törülközőt magamra csavarva sétálok ki a konyhában. Hideg van. Szőnyegről szőnyegre kommandózok, nehogy elcsússzak a padlón. Meg is van! Már ki is készítette a ruhákat. Édes.
- Köszi a ruhákat. Meghagytam neked a vizet. Mi az? – Az a kaján mosoly nem tetszik nekem – Na… menj már mert kihűl a víz
Kezeit derekam köré fonta. Tudtam mi következik, automatikusan lehunytam a szememet. Csókra számítottam de erre nem. Ahogy behatolt hevesen a számban kis híján megfulladtam a nyelvétől. Ki vagy éhezve aranyvirág? Elvált tőlem de nem enged el csak mélyen a szemembe nézett. Itt vagyok egy szál köntösben hót nedves testel és le se teper?
- Ma jönnek Mayáék…- ünneprontó - előbb kell elmennünk Londonba. Valami interjú miatt
Hogy őszinte legyek, sikerült megölnie bennem a pillanatot. Inkább bebújok az ágyba.
Most mit csináljak. Elmegy, és egy turné nem pár napos. Nem tudom, hogy gondolta ezt az egész kapcsolatot. Sztem Maya elviszi a bnőjét. Sőt tuti… hm. – villanykörte –
Az ajtó ki nyílik de nem nézem meg ki a vendég. Természetesen a ház ura. Aki elvileg az én uram.
- Aiji… Maya elviszi a bnőjét Londomba igaz? – Megvárom a választ – Ha ő viheti a párját te miért nem viszed? |
|
Aiji POV.
- Nálad aludhatok? – kérdezi mire én csak bólintok és miután felmérem ,hogy elég messzire kerültünk Kaiitól elengedem. Ő előszedi a telefonját és –szerintem – sms-t írt gondolom Niinek ,hogy nálam marad.
Ha minden igaz akkor 15 perc mire hozzám érünk. Elmegyünk valami éjjelnappali előtt mire elindulok befele ,Ő meg utánam. Elég éhes vagyok mert nem ettem egész nap. Megveszem amit kell , meg amit ő is kér és 5 perc múlva már otthon vagyunk.
Csak nézem milyen otthonosan mozog már. Fogja magát és elmegy a fürdőszobába én meg addig előpakolok a szatyorból. Leülünk az asztalhoz és nekiállunk enni. Szép csendben. Az igazat megvallva jól esik a csend ha arra gondolok ,hogy holnapután már sikítozó fangörlöket kell hallgatnom. Holnap….holnap…..basszus holnap jönnek Mayáék vagyis ma…pár óra múlva….valamikor délelőtt. Ránéztem az órára….2:57 nem is vettem észre ,hogy így eltelt ez az éjszaka is. Bevonul újra a fürdőszobába ,ha minden igaz fürdeni mert hallom a víz csobogását. Bemegyek a szobámba és előkotrok neki egy nagyobb pólót és egy új boxert. Kiviszem a konyhába ,hogy majd odaadjam neki. Nekiállok elmosogatni,meg elpakolni. Amikor fordulok meg látom ,hogy egy szál törölközőben áll a konyha másik oldalán. Végig nézek rajta és egy kaján mosoly ül ki az arcomra. A haja teljesen vizes, a felsőteste semmit nem változott azóta amióta utoljára sikerült félmeztelenül látnom. Eléggé zavarban lehet mert mindenhova néz csak rám nem. Rámutatok a ruhára mire ő elindul felé. De mielőtt elvehetné a székről ,megfogom a derekánál magamhoz húzom és megcsókolom. Ő sem ellenkezik ahogy nyelvem utat tör a szájába. Már nem csókolózunk de még mindig nem engedtem el őt.
- Ma jönnek Mayáék…-kezdem – előbb kell elmennünk Londonba. Valami interjú miatt. –Elengedem mire ő csak elmegy felöltözni a szobámba,meg se szólal. Elmegyek én is fürdeni ,aztán amikor kijövök már az ágyamban fekszik. Felül és elkezd hozzám beszélni….. |
RYO POV.
– Fel tudod húzni egy pillanat alatt.
- Nem tehetek róla…. Undorítóan viselkedett
– Mondjuk nem hiszem ,hogy szívleli ,hogy velem vagy – bólintok rá
- Lehet. De nem izgat nem volt oka rá, h így visekledjen. Annyi
– De ezzel nem tetted újra kockára azt ,hogy visszakerülj a bandába?
- ÁÁÁÁÁÁ …. Dehogy – rezeg a telefon – elnézést …
„Kérlek gyere vissza! Bocsánat. =(”
- Hát ez…… cukkkkkki – gúny mosollyal az arcomon nyújtom a telefont Aijinak – majd beszélek vele, mondjuk holnap. Én ma aludni fogok az biztos.
Leszálltunk a buszról. De hol is? Fogalmam sincs. Egy társaság tőlünk nem messze Aijit méregette. Tán ők tudják, hogy merre hány méter. Node hova húz Aiji? A banda a másik irányban van!
- Az ott! – Látom, de nem értem - Kaii és a bandája párszor már sikerült felidegesítenem őket. „Kicsit” agresszívak. Most ehhez nincs kedvem.
- Nem kötözködöm. Tégy úgy ahogy jónak látod – megjegyeztem a srác arcát – Nálad aludhatok? Valahogy most nem mennék vissza Niihez. Haza meg nem mehetek….
Nyúlok a zsebembe, hogy megírhassam az smst : „holnap reggel 7kor?”
|
|
Aiji POV.
Shatoshi nem úgy nézett ki mint akit nagyon érdekel ,hogy ki vagyok és ez kölcsönös volt.
- Aiji igaz? – kérdezi én meg csak bólintok. - szóval te erőszakoskodtál a színpadon Ryoékkal.
- Mondhatjuk…. – válaszolom, úgy látszik nem igen tetszik neki ,hogy egyáltalán tudom ki is az a Ryo.
- Hagyjuk, régi történet. –próbál Ryo „rendet” tenni….nem igen figyeltem Shatoshira de ha jól vettem le nagyon üvöltözni volt kedve velem. Én meg csak rágyújtottam. Eléggé szúrósan nézett rám, már majdnem megkínáltam csak ,hogy ne legyek udvariatlan.
- Egy jelentéktelen törpe ne emelje fel a hangját majd ha te leszel Mária Terézia akkor tán elnézem....- szól be Ryo-nak Alapjáraton teljesen nyugodt ember vagyok de ne húzza ki nálam a gyufát mert nem jár jól…
- Sztem ezt a kávézást halasszuk el – szólal meg Ryo Shatoshin meg látszik ,hogy pánikba esik. - elment tőled a kedvem. Máskor. Én inkább haza megyek.
- Ne csináld ezt....- kezdi én meg eldobom a cigi csikket.
- Hát de. Látod? Elmegyek. Egyik lábam megy a másik után. És most elsétáltam melletted. Most előtted vagyok. És most fel fogok szállni erre buszra. – én ezen csak röhögtem már fent a buszon ahogy vigyorogva integet Shatoshinak. Csak annyit hallani ,hogy egy kétségbeesett Shatoshi kiabálja ,hogy „Ryo”!
- Ez is volt valami. –mondom miközben megállunk a forgónál. Ő nekitámaszkodik a „korlátnak” én meg előtte álltam meg. – Fel tudod húzni egy pillanat alatt. –mondom mire elégedetten kezd vigyorogni – Mondjuk nem hiszem ,hogy szívleli ,hogy velem vagy. – mondjuk nem mintha meghatna Shatoshi véleménye. – De ezzel nem tetted újra kockára azt ,hogy visszakerülj a bandába? – kérdezem mire ő csak tagadólag bólogat miközben a telefonját baszogatja. Nem kérdezek rá ki írt neki sms-t nem nehéz kitalálni. Végigbuszoztuk a várost és csak a végállomáson szálltunk le. Aztán mikor megpillantom Kaii-t a bandájával egy pillanat alatt másik utat keresek a hazamenetelhez. Elkezdem magam után húzni Ryo-t ő meg csak néz ,hogy most mi a francot csinálok.
- Az ott! – bökök a fejemmel feléjük – Kaii és a bandája párszor már sikerült felidegesítenem őket. „Kicsit” agresszívak. Most ehhez nincs kedvem. – Az igazat megvallva csak nem akarok Ryo előtt verekedni. Vagy éppen megveretni őt. Tudom ,hogy tud magára vigyázni ,de akkor sem. ….. |
RYO POV.
- Örülök ,hogy örülsz….mondjuk Shatoshi elég furcsa időpontot választott a bocsánatkérésre így….
- Hát nála a kávézó annyit jelent, hogy felmegyek hozzá. Ahányszor felmentem oda megittam egy kávét. Azt kitalálta, hogy az már egy kávézó...... sokat össze baromkodtunk anno - volt némi nosztalgia a hangomon. De akárhogy is hiányik azok a napok... felejtős
- Amúgy. Azért vigyorogtam, mert tudja, hogy ha rajtam múlik, nem fogok tőle bocsánatot kérni. Pedig mind a ketten tudjuk... kell egy dobos.
Nii útközben találkozott Shatohival. Intettünk nekik, jelezve h itt vagyunk. Tipikus. Nem jön ide. Aiji velem jött.
- Aiji igaz? - Még kezet se nyújtottak, még be se mutatkoztak... - szóval te erőszakoskodtál a színpadon Ryoékkal. - Hangja hasonló volt mikor én vagyok komoly és ideges.
- Hagyjuk, régi történet
- Konkrétan beoltotta a bandánkat... - tekintete szúrósan rám szegeződik, Még szerencse, hogy békülni jöttem.
- Már megbeszéltem vele. Félreértés volt. Annyi. Most hagyjuk ezt mert...
- Oké de...
- Menjünk... - erőszakoskodok
- Nem.
- Azt mondtam menjünk.... - erőszakoskodom ismét
- Nem..............
- Akkor csókolóm... - sétálok el mellette, ott hagyva Aijival. A pofám leszakad.
- Óvoda! - Kiált utánam. Óvoda? ÉÉÉÉN? ÓVODA? Fordulok vissza lassan de nem szólok semmit - te aztán jól kiállsz azért akit szeretsz - Tudnék oltani. De akkor tudom, hogy verekedés lesz a vége. Aiji előtt nem fogok verekedni - Jól van. Mindegy. Hagyjuk. Menjünk....
Megéri nekem egy ilyen Leaderrel egy bandában lenni? Most erősen elgondolkodtam, hogy vissza menjek e.
- Gyere. Dolgunk van
- Jól van csak elköszönök.
- Leszarom. Gyere.
- Shatoshi! - emelem fel a hangomat, kész kabaré ahogyan ez viselkedik
- Egy jelentéktelen törpe ne emelje fel a hangját - nagy levegő és ki - majd ha te leszel Mária Terézia akkor tán elnézem.... - miért viselkedik így? Aiji miatt? Nem tudom. A telefonban olyan normálisan beszélt velem, sőt még kedveskedett is velem. Most meg olyan mint egy pokróc - Jössz már? Vagy pórázon kell téged húzni?
- Sztem ezt a kávézást halasszuk el - kerekedett ki a szemei. Látszott rajta a pánik - elment tőled a kedvem. Máskor. Én inkább haza megyek.
- Ne csináld ezt....
- Hát de. Látod? Elmegyek. Egyik lábam megy a másik után. És most elsétáltam melletted. Most előtted vagyok. És most fel fogok szállni erre buszra. - Nyílnak az ajtók. Aijinak intek h jöjjön. Nehogy azt hidd h haza megyek. A francokat.
- RYO! - csukódik be az ajtó. Én meg kaján mosollyal az arcomon integetek neki. Már ne haragudj. De ilyen magatartású emberhez te szívesen felmennél beszélgetni? |
|
Aiji POV.
- Hello Bello – köszön rám Ryo én is köszönök nekik. Megcs9rren a telefonja és egy bocsánatkérés kíséretében hátrál pár lépést. először csak Ryot nézem. Örülök neki ,hogy láthatom
- Nii… - nyújt kezet. Szóval ő Ryo legjobb barátja….sokat mondott már róla.
- Aiji… - mondom és kezet fogok vele. Leül mellém karba tett kezekkel.
- Ha összetöröd a szívét levágom a farkad – szólal meg én meg csak röhögök rajta - komolyan mondom! – fenyegetőzik!
- Oké-oké elhiszem…. – mentegetőzök ahogy végigmér
- Ryo szinte a testvérem. Vigyáz rá. Lehet, hogy kicsi és nagy a szája de hidd el, hamar össze tudod őt törni. És a Girugamesh haragja elég .... kíméletlen. Képzeld el négy Ryot ahogy bepöccen….
- Egyet is nehezen viselek el amikor ideges…. –nevetek.- úgyhogy. Légy résen, Mi figyelünk…-
- Oké lehet ,hogy testőr fogadok…. –vigyorgok. Ryo leteszi a telefont és mi automatikusan abbahagyjuk a beszélgetés. Örül valaminek fülig ér a szája.
- Mi az? – kérdezi tőle a Nii srác
- Shatoshi volt – Nii felpattan és mellé áll. Shatoshi az az a csávó aki kidobta a bandából… - Bocsánatot kért. Azt kéri menjek vissza. És hogy hiányzok neki. – vigyorgok
- Visszamész?
- Holnap beülünk egy kávézóba és megbeszéljük....
- Aaaaaaaajh te! Chibi dobos nélkül nem is jó! – Megölelik egymást és tényleg úgy néznek ki mintha testvérek lennének. Látszott Nii-n hogy tényleg örül Ryo örömének… .-Node akkor telefonálok körbe. Magatokra hagylak. Hívj fel ha jössz haza. Sziasztok.
- Hello! –köszönök el tőle én is. Ryo leül mellém még mindig vigyorog….felnevetek.
Kérdőn néz rám.
- Örülök ,hogy örülsz….mondjuk Shatoshi elég furcsa időpontot válaszott a bocsánatkérésre így…. – ránéztem a mobilom képernyőjére – fél egykor. De azért tényleg örülök. Amúgy Nii jó fejnek tűnik… tényleg vigyáz rád….vagy valami ilyesmi… - még vagy egy órán keresztül ültünk ott és beszélgettünk csak úgy a semmiről vagy épp a Girugamesh-ről….aztán elindultunk Nii felé……. |
RYO POV.
- Nem tudok aludni - jegyzem meg a földön feküdve Nii szobájában. Mormogott halkan egy "Én sem"et - és ammm. Mi van a Girgameshel - nem igazán szeretek felhozni a témát, de, hazudnék, ha nem érdekelne a banda
- Van új dobosunk - Ülök fel némán. Belül teljesen feszülök, annyira ki akar valami jönni, de nem sírás - De Shatoshinak nem tetszik. Állandóan azt hajtogatja: bezzeg Ryo... ha Ryo itt lenne.... Jobb ha ezt nem látja Ryo... - ez jól esik - Séta?
- Hát lassacskán elmehetünk. De csak ide a parkba
Kotorászok a táskámba valami pulóver után. Bár nem volt kint hideg, de szél miatt csípős volt a levegő.
- És, hogy van az asszonykád? - Céltalanul bóklászóltunk a parkban. Elmesélte miket csinálta ezen a héten. Irigyeltem. De nagyon.
- És hogy van az urad?
- Ott ül - Egy fa alatti kis zugban torpantunk meg a magányos "uramat" nézve - Köszönök neki.
- Ha az urad... akkor illik nekem is bemutatkozni - Tudom , hogy nem örül a helyzetnek, de van annyi benne, hogy nem lesz bunkó. Hogy őszinte legyek. Nekem is idegen az egész. Az, hogy uramnak hívja. Brrr.
- Hello Bello - Nii hátam mögött csak int egyet. Csörög a telefon - elnézést - párlépést hátrálok. Shatoshi az.
NII POV.
A fiú úgy nézett a kicsi Ryo után, mint egy kiéhezett farkas. Kedveli. Ezt a vak is látja. De ezt a szeretetet Ryonak kéne adnia egy nőnek. Sose fogom elfogadni a helyzetet, max beletörődni.
- Nii - nyújtok neki kezet. Illik köszönni. Helyet foglalok mellé karba tett kezekkel - Ha összetöröd a szívét levágom a farkad - elröhögte magát - komolyan mondom! - fenyegető pillantással végigmérem - Ryo szinte a testvérem. Vigyáz rá. Lehet, hogy kicsi és nagy a szája de hidd el, hamar össze tudod őt törni. És a Girgamesh haragja elég .... kíméletlen. Képzeld el négy Ryot ahogy bepöccen - mosolyodom el - úgyhogy. Légy résen, Mi figyelünk.
Teszi le a telefont Ryo. Virul
- Mi az?
- Shatoshi volt - lépek mellé menten. - Bocsánatot kért. Azt kéri menjek vissza. És hogy hiányzok neki
- Visszamész?
- Holnap beülünk egy kávézóba és megbeszéljük....
- Aaaaaaaajh te! Chibi dobos nélkül nem is jó! - Ölelem meg szorosan. Valóban örültem neki. Nem tudom, Shatoshi hány napig forgolódott és tanakodott azon az egy szaván hogy "bocsánat" de megérte - Node akkor telefonálok körbe. Magatokra hagylak. Hívj fel ha jössz haza. Sziasztok
- Hello Bello - unszimpatikus a srác. De nagyon. |
|
Aiji POV.
- Hát nem tudom haver ,hogy jól döntöttél-e?
- Miben nem döntöttem jól? –kérdezem Mayától
- Hát…komolyan? Egy fiúval? –kérdezi és hallom a hangján ,hogy mennyire nem tetszik ez neki
- Téged ez mit hat meg? Az én életem nem? – már kezd felidegesíteni ezzel az állandó „ de ő fiú” beszólogatásaival.
- Jól van ,de ….
- Nincsen semmi „de”….bazdmeg…. Kurvára elegem van ,hogy mindenki irányítani akarja az életemet hidd már el ,hogy tudom mit csinálok! –fakadok ki.
- De ….- kezdi újra és mielőtt ellenkezhetnék be is fejezi – Ne csókolózatok előttem….
- Hülye állat! –röhögök bele a telefonba. –Szóval visszatérve a koncertre mi lesz Chisamival?
- Jah még nem mondtam?
- Nem hiszem….
- Magammal viszem. Vagyis ha nem gáz!?
- Felőlem csak hagyjátok a romantikát előttem!
- Ha-ha-ha ez a poént már elsütöttem lekéstél róla.
- Akkor holnap érsz haza!? – Előbb kell Londonba mennünk így Maya egy hetes „nyaralásából” csak 2 napos lett.
- Ja!
- Innen induljunk? Egy helyről?
- Ja!
- Milyen bő a szókincsed….- morgok,utálom ha egy ember nem tud normálisan válaszolni – Chisami is jön?
- Igen!
- Akkor holnap beszélünk. Szia! –köszönök el tőle megvárom amíg ő is elköszön és lerakja majd én is leteszem. Leültem a tv elé és ahogy bekapcsolom látom ,hogy a koncertünk reklámja megy.
- Minden jegy elkelt….- konstatálom magamnak.
Valamikor éjfél tájban úgy döntöttem,hogy mi lenne ha sétálnék egyet….mániám az efféle késői séta. Felöltöztem és elindultam a park felé.
Senki nem volt a parkban … ilyenkor ki lenne már itt. Leültem egy padra és csak meredtem magam elé. Úgy 10-15 perc múlva lépéseket halottam . Felnéztem és Ryo illetve egy ismeretlen alak állt előttem…….. |
RYO POV.
A csók hosszú volt, pedig csak a szájára adtam. Nem is terveztem többet. Ahogy eltávolodok visszahúz. Ejnye kis telhetetlen. Hát sajnálom vége gyereknapnak. A következő alkalommal is magánál tartott.
- Mmmhmmmm - mormogom halkan. Makacs egy ember - Hát. Asszem... ezt veheted igennek.
Sztem ezzel mindent elárultam. Hogy jól döntöttem e nem tudom. De azt igen h ez a párna kemény!
- IDIÓTA! - Nii szobája ismét a helyszín. Hozzá mentem egyből. Az ágyán fekszek összegörnyedve s a fejemet fogom - NORMÁLIS VAGY? - Egyre erősebben ver a párnával elején vicces volt de rájöttem, komolyan gondolja
- Hagyd-már-ab-bbbba... - Fogom meg a kezet - Oké, ez egy elég komoly döntés volt de
- Ryo... figyelj. Nem fogom felfogni milyen lelki állapotban lehet, hogy a fiúkhoz fordultál, ami természetesen ellenzem. Nem tudom, hogy ha már fiú akkor miért ő vele.... sokkal helyesebb srácok vannak... - húzom a szám - és mi a fene fogott meg benne. Na jó. Mi a fene fogott meg téged egy fiúban?
- Miért ki illene hozzám... - terelem a témát
- Nekem Shatoshi jut először eszembe de - a következő pillanatban én vertem hozzá a párnákat... - és akkor te most ukito vagy vagy szeme szama?
- őőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőő.................. hagyjuk a szexet.
- Ez azért fontos... És hűséges vagy hozz? Szereted őt? ŐŐŐŐ szerelmesek vagytok? Láttad a farkát?
- Ó te jó ég..... - rakom a fejemre a párnát. Nii csak tette fel az egyre bizarrabb kérdéseket. A hátamon ült s csak mondta..... mondta...... mondta.....
Megőrülök.... |
|
Aiji POV.
- Mit lehet erre mondani.... két hét másfél hét... hát szurkolok nekik.... – válaszolja én meg csak ülök ott. Mit tudnék csinálni ,ha most úgy dönt ,hogy elmegy akkor elfog. Teljesen a gondolataimba merültem nem tudom mikor mozdult meg csak arra eszméltem fel ,hogy mögöttem áll. Hátra nézek…majd teljesen felé fordulok. Hirtelen megölelt…nagyon szorosan amit én viszonzok is. Beletúrt a hajamba mire én még inkább magamhoz húztam. Belenézett a szemembe mintha valamire keresné a választ. Elmosolyodtam. A homlokunk összeért és ebben a pillanatban többet talán nem is akartam. Nem akartam elrontani megint mindent. Egy ideig így álltunk. Az ujjaival simogatta az arcomat én pedig az ő hátát. Magához húzott és megcsókolt. Amikor el akart húzódni először nem engedtem neki….másodszorra is csak nagy nehezen. Láttam rajta ,hogy valami fontosat akar mondani…. |
RYO POV.
Szívem szerint röhögnék. Nem volt mit reagálnom erre és nem is akartam.
Leültem és rágyújtottam. Csak magam elé bambultam.
- Reagálsz is rá vagy csak "élvezzük" egymás társaságát?.....
- Mit lehet erre mondani.... két hét másfél hét... hát szurkolok nekik....
Kezemet összefontam s fejemet rájuk fektettem. Betartottam amit mondtam. Elgondolkodok a dolgon. De sehova se tudok előrébb jutni. Nem tudom, hogy menne e az egész. Hát tegyük fel a kérdéseket. Szereted? Hát, kedvelem. Szerelem nincs. Vonzalom? Hm... - rápillantok Aijira - Talán. Tudnál Hozzá Hűséges lenni? Sztem igen. Ha belegondolok a prostikon is kibuktam. Hát sok a kérdés amikre nem tudom semelyikre se pontosan a választ...
Velem szembe ült. Csak néztem őt kómásan. Sose néztem még meg... úgy. Kedves hozzám, és látszik is h szeretné a dolgot. Hát nem tudom.
Egyenesedek fel. Már lassan megint egy néma 5 perc telik. Szeretem a társaságát. De azt nem akarom ha együtt lennénk, akkor ez a varázs megtörjön és csak a testi vonzalom legyen...
Gondolat menetem végénél már mögötte álltam. Kíváncsian pillant hátra, majd egész testével velem szembe fordult. Némán megölelem, szorosan. A Lábai között vagyok. Ő is viszonozza. Hm... ez az illat. Beletúrok hajába. Milyen selymes. Belemosolyodok.
Arcát felém fordítom. Mivel kisebb voltam nála így a szemébe tudtam egyenest nézni. Na jó talán pár centivel feljebb voltam. Még mindig néma csönd. Fejemet a homlokán pihentetem s orrunk összeér. Talán egy kis eszkimó puszit is eljátszottunk. Kezeim még mindig arcán nyugodnak, amiket ujjaimmal simogatom. Selymes. Az egyik az ajkaihoz ér. A kis játékunk végére ajkaink már nyitva voltak. Egymás leheletét érezni saját arcunkon. Semmi mást nem hallani csak egymás szuszogását. Lassan magamhoz húzom. Ajkaink összeér s szempárjaim lecsukódnak..............
|
Aiji POV.
-Nah jó most komolyan....nem fogod bazdmeg? - kérdeztem tőle - Mondom Mayáék még nem voltak együtt amikor a prostival volt geci! - mért nem tudja felfogni az előbb ezt próbáltam elmondani neki.... rágyújtok egy szál cigire és csak várom a válaszát....lassan megunom az állást úgy 5 perc múlva és leülök.... - Reagálsz is rá vagy csak "élvezzük" egymás társaságát?..... |
RYO POV.
- De szivem.. mindek hívott akkor prostikat? - forítom el a fejemet |
|
Aiji POV.
Elmegy….leülök az ágyra vagy fél percig bírom és kimegyek a konyhába….egyszer csak ajtónyitódás…bevallom kicsit reménykedtem….és megáll előttem Ryo.
- Mayaék meg tudták oldani igaz? Egy kérdés. Milyen megoldásnak találod azt, hogy prostik szopják a farkát mikor nincs itt az asszony? Akkor szted meg tudják oldani a dolgot? Ha azért, hogy elfelejtse, akkor az már rossz. Ha erre tudsz nekem válaszolni, akkor meggondolom a a dolgot – ezzel meg tudna fogni…de mégsem mert tudom az igazságot….most van még egy utolsó esélyem ,hogy ne lépjen le örökre. Csak egy pillanatot vártam ,hogy megbizonyosodjam róla tényleg tudom a választ ,de ő folytatta - Mayanak van egyáltalán barátnője? Vagy csak blöfföltél h összejöjjünk… - elmosolyodok és belekezdek.
- Mayáék most jöttek össze nemrég. Pontosabban ha jól emlékszem másfél vagy két hete. Igen meg tudják mert láttam őket és tényleg szeretik egymást. Igen van neki amúgy ahogyan említettem nemrég jöttek össze. –szólásra nyitná a száját de a szavába vágok – Ne mond ,hogy akkor főleg nem bírnák ki mert ,nekem elhiheted ,hogy kibírnák majdnem minden nap együtt vannak és van ,hogy én is találkozok velük akkor látom ,hogy mennyire szeretik egymást….szerintem még egyszer nem veszekedtek….mert Mayának az szokása ,hogy veszekedjen a barátnőivel. – befejeztem és elégedetten elmosolyodtam…….
|
RYO POV.
- Be kell látnom ,hogy igazad van lehet ,hogy én sem lennék rá képes…
- Akkor azt hiszem nincs mit mondanom. Amúgy nem tudom melyiket akarod felvenni. Nekem semelyik se tetszik. – Ellököm magam a faltól. - Üdvözlöm Mayat. Szervusz
Meglepett, hogy nem látott megoldás. Én sokat láttam. Miért nem szóltam? Nem tudom. Valahogy félek az egésztől. Maya és a barátnője azért tudták megoldani a dolgot mert ők szerelmesek és járnak. De mi nem.
De amúgy – állok meg a lépcsőházban – Mayanak van barátnője? Ahhhhha És ők nagyon akartak és MEGTUDTÁK oldani…. Ahhhaaaa. Na szépen fordul arc. Nyitok be az ajtón hevesen s határozott léptekkel közeledek felé
- AIJI! – fordul felém – Mayaék meg tudták oldani igaz? Egy kérdés. Milyen megoldásnak találod azt, hogy prostik szopják a farkát mikor nincs itt az asszony? Akkor szted meg tudják oldani a dolgot? Ha azért, hogy elfelejtse, akkor az már rossz. Ha erre tudsz nekem válaszolni, akkor meggondolom a a dolgot. - Volt bennem egy ilyen magabiztosság, hogy most megfogtam. De, amit mondtam az igaz akkor… - Mayanak van egyáltalán barátnője? Vagy csak blöfföltél h összejöjjünk…
|
|
Aiji POV.
- Ööööööööööööööööööö…. Nem. – válaszol már félúton a szobám felé.
- Jah…izé ..bocs elfelejtettem megszokás.. - vigyorgok idétlenül
- Fogalmam sincs, hogy ti miket Hortok, meg alapvetően nem is én ízlésem. Nézegesd csak azt ha nagyon nem megy akkor választok veled együtt, de mondom én nem tudom milyen a stílusotok…
A szobában nekiálltam kipakolni a cuccaimat először az ágyra ,aztán meg már a földön is volt egy csomó cucc. Ránéztem és láttam ,hogy elképedt a sok ruha láttán…nem tehetek róla szeretek vásárolni és amúgy is egy csomó kell a koncertre meg külön szokta a stylist adni ez egy egyszeri alkalom ,hogy itthon keresek valamit.
- Amúgy. Engem nagyon nem érdekel Maya és a barátnője – megálltam egy pillanatra a pakolásban és ránéztem - Gratulálok nekik, ha kibírják h azt akit igazán szeretnek nem látják mondjuk 1 hónapig. Én beleőrülnék. Ha ők ilyenek akkor jól van de én nem. Úgyhogy a véleményem még mindig ugyan az. –Újra nekiálltam pakolni ,csak azért ,hogy húzzam az időt hátha eszembe jut valami de aztán:
- Be kell látnom ,hogy igazad van lehet ,hogy én sem lennék rá képes…- kezdtem khm…ez a te döntésed és tiszteletben tartom…
Nem mondott semmit csak felállt elköszön és elment...én megálltam a pakolásban és csak néztem magam elé…. |
RYO POV.
- Maya és a barátnője is megoldják….már ne értsd félre! De csak akarni kell. Ezt nekem elhiheted…
Nem nagyon tetszett a kijelentése de majd elmondom neki h miért.
- Kérsz? – Bólintok, gyújtok rá vele együtt s leülök mellé. Nem értem, hogy jön a mi témánk hozzá és az LM.Chez de nem is derült ki a beszélgetésből. Szívesen elhallgattam a meséjét, de csak „honvágyam” lett. Hiányzott a Girgamesh. De Satoshi a legnagyobb gond, köztünk nem lesz többé barátság bárki is akarja. Még egy légtérben se tudunk lenni. Akkor mi lenne a színpadon?
- A fenébe.
- No mi az… - teszem le a poharat
– Ki kell választanom a fellépő ruhám. Segítesz?
- Ööööööööööööööööööö…. Nem. – vakarom meg zavartan a fejemet – fogalmam sincs, hogy ti miket Hortok, meg alapvetően nem is én ízlésem. Nézegesd csak azt ha nagyon nem megy akkor választok veled együtt, de mondom én nem tudom milyen a stílusotok…
Bementünk a szobába. Pakolta ki a különböző színű ruhadarabokat. Úristen mennyi ruha.
- Amúgy. Engem nagyon nem érdekel Maya és a barátnője – szakítom meg a csendet – Gratulálok nekik, ha kibírják h azt akit igazán szeretnek nem látják mondjuk 1 hónapig. Én beleőrülnék. Ha ők ilyenek akkor jól van de én nem. Úgyhogy a véleményem még mindig ugyan az.
|
|
Aiji POV.
Először nem szól semmit. Nem is vártam konkrét választ. Nem zavar ha itt van.
- Sztem nincs mit mér megbeszélni – ránézek - te híres zenész vagy én meg egyetemista. Nem látom értelmét az egésznek ha te folyamatosan úton vagy. És itt a pont.
Lázasan keresem a kiutat. Nem fogom hagyni hogy csak szépen kisétáljon az életemből.
Bingo!
-Maya és a barátnője is megoldják….már ne értsd félre! De csak akarni kell. Ezt nekem elhiheted. –bementem a konyhába és töltöttem inni magunknak miközben magyaráztam – Igazából nekem is harcolnom kellett azért ,hogy ismerjenek. Elég sok időmbe telt és igazából Maya talált rám. Nem én rá. Aztán alig akart elindulni a dolog. Majd jött a fanservice amibe először egyikünk sem akart beleegyezni. – elé toltam az italt majd rágyújtottam. – Kérsz? –kérdeztem mire ő bólogatott ,hogy kér. Sikerült megint egy órán át beszélgetnünk csak arról ,hogy hogyan is lettünk mi az LM.C Mayával és hogyan jutottunk el idáig. Aztán egyszercsak az eszembe jutott ,hogy ki kéne találnom miben lépek fel.
- A fenébe. –mondtam és amikor értetlenül nézett rám megmagyaráztam neki – Ki kell választanom a fellépő ruhám. Segítesz? –néztem rá kérlelőn…… |
[78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Frissítés
